Nem minden perzsaszőnyeg, ami annak látszik. Miért érhet egy szőnyeg 2 millió dollárt, vagy mi a különbség a szőtt- és a kézicsomózású szőnyeg között - többek mellett ezekre a kérdésekre kaphatnak választ mindazok, akik szombaton este hatkor meghallgatják az Első Pesti Szőnyeg Társaság elnöké

Az Első Pesti Szőnyeg Társaság tavaly március 8-án alakult azzal a céllal, hogy az 1945 előtti magyar szőnyegkultúrát újjáélessze, mondta el érdeklődésünkre Dénes Sándor elnök. Kevesen tudják például, hogy a világon 5 jelentős szőnyeggyűjteményt tartanak számon, ebből az egyik a budapesti Iparművészeti Múzeum több mint 800 darabos gyűjteménye.

A szombati előadáson két alapfogalmat kell tisztázni, hangsúlyozta Dénes Sándor. A laikusok minden keleti szőnyeget perzsaszőnyegnek hívnak, ami már csak azért sem helytálló, mert lehet, hogy éppen Marokkóban, Tibetben vagy Indiában készült az általános vélekedés szerint perzsaszőnyegnek hitt műtárgy.

A másik általános tévhit, hogy a keleti szőnyeg világát az iszlámmal és az arab kultúrával azonosítják. Pontosan tudjuk, hogy az iszlám születése 622-re datálható. Az első ismert kézicsomózású szőnyeg elkészültét viszont már az időszámításunk előtti V.-VI. századra teszik a kutatók. Az emberiség tehát már az iszlám megjelenése előtt ezer évvel ismerte ezt a szőnyegkészítési technikát, hangsúlyozta a társaság elnöke.

A feltételezések szerint mint funkcionális tárgy jelenhetett meg a szőnyeg, valahol a közép-ázsiai sztyeppén. Az első szőnyegeket az állatokat terelgető nomádok készíthették. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ki volt az első szőnyegkészítő, mondta kérdésünkre válaszolva Dénes Sándor.

Az előadáson 8-10 szőnyeget mutatnak be a közönségnek, így az érdeklődők megtudhatják, hogy mi a különbség a szőtt-és kézicsomózású technikával készült műtárgyak között, valamint arra is választ kapnak, hogy miben különbözik például a nomád és a városi szőnyeg, közölte az Első Pesti Szőnyeg Társaság elnöke.