Nepál, India összefoglaló
2010 szeptemberében az Első Pesti Szőnyegtársaság küldöttsége Nepálban és Indiában járt. Az utazás célja az volt, hogy megismerjük a nepáli szőnyegkultúrát, valamint látogatást tegyünk egy indiai szőnyegkészítő központban.

Nepál, India összefoglaló
2010 szeptemberében az Első Pesti Szőnyegtársaság küldöttsége Nepálban és Indiában járt. Az utazás célja az volt, hogy megismerjük a nepáli szőnyegkultúrát, valamint látogatást tegyünk egy indiai szőnyegkészítő központban.
Nepálban az 1950-es évek előtt nem igazán volt hagyománya a szőnyegkészítésnek. Ebben az időszakban került azonban Tibet Kína fennhatósága alá, melynek következtében rengeteg tibeti menekült érkezett az országba. Tibetben régóta virágzott a szőnyegkészítés hagyománya, és ennek ápolását a Nepálba érkező menekültek is folytatták. Az ideiglenesnek szánt, majd állandósult menekülttáborokban szőnyegkészítő üzemeket alakítottak ki, ahol a tibeti asszonyok a mai napig készítenek kárpitokat. Utazásunk során, volt szerencsénk ellátogatni egy olyan menekülttáborba, ahol élőben megfigyelhettük a szőnyegkészítés folyamatát.

Tibeti szőnyegkészítő üzem és bemutató terem Nepálban

A nepáli- tibeti szőnyegeket egy speciális,ún. hurkolásos technikával készítik, amely sokkal gyorsabb eljárás, mint a csomózásos technika, egy szőnyeg elkészülési ideje így jóval rövidebb, mint a hagyományos, kézi csomózású szőnyegeké. A szőnyegek elkészítéséhez használt fonalat szintén tibeti asszonyok készítik elő. A menekülttábor területén kártolják és sodorják a birkaszőrt, majd festő üzemekben, mesterséges festékkel színezik. Gyapjú szőnyegeken kívül selyemszőnyegeket is készítenek, melyhez az alapanyagot importálják.

A hurkolásos technikát alkalmazó tibeti hölgy

A hagyományos tibeti szőnyegek mintavilágában gyakran megjelenik a tigris és a sárkány motívuma. Mindkét állat fontos vallási szimbólum a tibeti, buddhista kultúrában. A sárkánynak szerencsehozó erőt tulajdonítanak, a tigris pedig az erőt szimbolizálja. Szintén gyakran lehet találkozni a nepáli- tibeti szőnyegeken a mandala- motívummal, amely a hindu és a buddhista vallásban, a kozmosz és istenek ábrázolására használt kör alakú vallási szimbólum. Ezen kívül gyakran megjelennek a kárpitokon a Himalája hegység vonulatait idéző motívumok, mint például felhőkkel körülvett hegycsúcsok ábrázolása.
A menekülttáborban található kiállítóteremben, a tradicionális szőnyegek mellett sok modern mintázatú szőnyeget is láttunk, amelyeket inkább a modern fogyasztói igények kielégítésére terveztek.
Funkcióját tekintve a nepáli-tibeti szőnyegeket gyakran használják buddhista kolostorokban található imazsámolyok letakarására.

Sárkányos nepáli-tibeti szőnyeg

A nepáli szőnyegek tanulmányozása után, Indiába vezetett utunk, ahol először Delhiben töltöttünk el néhány napot, melynek során egy kashmír-i szőnyegkészítő, Umar Hameed kiállító termébe látogattunk el, aki megismertette velünk a kashmíri szőnyegek világát. A kashmíri szőnyegekre a perzsa motívumvilág használata jellemző. Az utóbbi időben azonban a vásárlói igények változása miatt új, modernebb szín- és minta összeállításokkal is próbálkoznak. A bemutatóteremben magas csomószámú, selyem- szőnyegeket láttunk a legváltozatosabb méretekben, az 1 négyzetméterestől a 20 négyzetméteresig.

Delhit elhagyva Varanasiba, a hindu társadalom vallási központjába látogattunk, melytől nem messze található Bhadohi városa, amely fontos szőnyegkészítő központ Indiában. Rengeteg család foglalkozik itt szőnyegkészítéssel és az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel. Egy helyi manufaktúra vezetője segítségével volt alkalmunk megismerni a szőnyeg készítés folyamatának bizonyos lépéseit. Sokan nem is gondolnák, milyen sok ember munkája szükséges ahhoz, hogy a lakásaikban található szőnyegek elkészüljenek.

A szőnyegkészítés lépései a következők:
Először levágják a birka szőrét, majd megmossák azt, és elkezdik kifésülni, ezt hívják kártolásnak. A kártolás után fonalat sodornak belőle, amit orsóra tekernek fel. A kész fonalat megfestik, ami történhet mesterséges, vegyszerekkel vagy természetes festékkel. Festés után a fonalat kicentrifugázzák, majd szabad levegőn teljesen megszárítják. Ezután kezdődhet magának a szőnyegnek az elkészítése, amely mindig egy szőtt, kilim résszel kezdődik, ez tartja utána a csomózást. A csomózásnak is vannak különböző változatai, illetve hurkolásos technikát is alkalmazhatnak. A kész szőnyeg hátát először megperzselik, hogy a csomók között található rovarok, élősködők elpusztuljanak. Ez után többször ki kell mosni és borotválni a szőnyeget, hogy elnyerhesse végleges színét és formáját.
A különböző részfolyamatokat végezhetik egy nagy szőnyegkészítő üzemen belül és több különböző helyszínen, kisebb vállalkozások keretei között is.
Utazásunk során ellátogattunk fonalfestő üzembe, láttunk szőnyeg csomózó munkásokat, valamint a mosás és a borotválás technikáját is megfigyelhettük.

A Bhadohi-ban készült szőnyegek többsége nagy lakberendezési áruházakban kerül eladásra, a világ minden táján, ezért a szőnyegkészítők törekednek arra, hogy mindenféle igényt kielégíthessenek. Készülnek itt tradicionális perzsa mintavilágot idéző, afgán stílusú és modern, minimalista szőnyegek egyaránt. Minőségük azonban nem éri el a komoly műgyűjtők érdeklődését kiváltó szintet, inkább tömeges eladásra készülnek. Mindazonáltal nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy még ezeknek az egyszerű szőnyegeknek az elkészítése is milyen sok odafigyelést, emberi munkát, szervezést igényel.